Nehéz megmondani mi az ideális. Ha a 2020 előtti biztonságosnak vélt darálót nézzük, gazdaságilag ideálisnak tűnt. Pörögtünk, növekedtünk. Több esemény, több sör, több eladás, fejlesztés, még több sör, még több esemény. Kontrol c kontrol v -vel vettük át a fogyasztói társadalom forgatókönyvét. Tulajdonképpen három éve kapjuk a tockosokat és három éve folyamatosan próbálunk felállni, szinte mindig ugyanazzal a forgatókönyvvel a kezünkben. Ezalatt a három év alatt folyamatosan a félig üres/félig tele pohár helyzeten jár az agyam. Félig tele, mert élünk és fejlődünk. Megyünk előre, pörgünk. Félig üres, mert egy ideális világban már talán nyugodtabban dőlhetnék/dőlhetnénk hátra a nap végén. Mivel ideális világ nincs.. / nincs? / marad a félig tele pohár és ebből kiindulni.
Kedvenc betűszavaimmal terveztem folytatni (ntak, mohu, epr ésatöbbi), de ezek nehezen illeszthetőek be bármelyik pohárba is. Több időm/időnk megy el azzal, hogy megfeleljünk (igazat megvallva, próbáljunk megfelelni) a különböző rendű és rangú elvárásrendszereknek. Egy idő után meghúzod a vállad és ami sikerül, sikerül. Ezzel át is kerültek tulajdonképpen a félig tele pohárba, mert ami sikerült, az siker.
Az utóbbi időben nemzetközi szinten is egyre több főzde bezárásáról hallunk, itthon is lehet hallani kik adták fel. Gerilla is egyre kevesebb működik. Évek óta hallani, "legalább tisztul a piac". Nem vagyok benne biztos, hogy csak azok maradnak fent eme folyamat végén, akik tiszták (történelmi ismereteink szerint sem ez a reális scenárió jellemzően). A craft főzdék világában van egy mérhetetlen optimizmus (vagy végtelen struccpolitika - mindenki ítélje saját szájíze szerint), ami miatt mindig megtalálod az új kapaszkodót. Hosszú távon kellene terveznünk, de sokszor már a két-három hónap is örökkévalóságnak tűnik. A boldog békeidőkben évente egyszer kellett új árlistát készíteni, ma szinte minden főzés után meg kell tenni. Ennek egyik következménye, hogy drasztikusabban kell dönteni egyes sörök létezéséről. Ma jobban fáj egy sör megtorpanása és kerülgetése a raktárban. Ágazatunk sokszor tűnik a saját farkába harapó kígyónak. Tele vagyunk közgazdasági anomáliával. És nem kevés más anomáliával is.
Visszaolvasva ezt a pár bekezdést a félig tele érzés azért megbicsaklik időnként. Ilyenkor mindig fejbe kell koppintani magam, hogy "Helló! Élünk". És tervezzük az év hátralévő részét. Augusztustól indul a verkli, találkozhatunk Nyíregyházán, Debrecenben és Budapesten fesztiválokon. Jön az első kollabunk a Tacet Brewery-vel. Készül az új savanyú, ami a "hagyományoknak" megfelelően egy helyi borászattal való együttműködés eredménye. Lassan beépülünk a Bükk és Miskolc gasztronómiai életébe is, körvonalazódik egy izgalmas agymenés ami már talán az idén elindulhat. Ősszel piacra kerül a Tokaj950 hordóérlelt változata is. Szóval a pohár félig tele és a főzde 5. évének végére bizton mondhatjuk még, le tudunk ülni egy pohár BAZ sör mellé beszélgetni jövőre is - szakmáról, vagy csak úgy az élet minden apró dolgáról.